Abigél első úszása

Abigél sem maradhat ki a jóból, így végre őt is elvittük úszásra, bár ő már két hónap "lemaradásban" van Adélhoz képest, hiszen őt már 3 hónaposan vittük. Csak most a nyáriszünet beleszólt. Adél is nagyon várta, hogy végre újra úszhasson. A 10 órási csoportra értünk oda, két gyerekkel persze kicsit zűrös az átöltözés, így Mamóka vetkőztette Abigélt, ameddig én belebújtam a fürdőruhámba, Adát már a kinti öltözőben átöltöztettem. Az öltözőből már hallottam, hogy Abi ordít. Rááll az ember füle, már 5 km-ről kiszúrom, ha a gyerekeim sírnak. Beléptem, Abigél Apa kezében ordított a vízben, a nagylányok (Lucó, Adél) pedig sikongatva ugráltak a vízbe. No, gondoltam ez sok volt Abinak egyszerre, ezért gyorsan kézbe vettem és elmentem arrébb, ahol kicsit nyugi volt. Egyből meg is nyugodott a kisasszony és innentől kezdve már nem volt problémája az úszással, hozta a szokásos formáját, egy hangja nem volt.

Apa úszott vele, mert közben a kisvízben nagy családi banzáj alakult ki, Timiék (unokatesómék) is megjöttek Marcival, és Mártiék (keresztanyámék) is a nagy Lucával. Azt sem tudtam hirtelen, hogy melyik gyerekhez kapjak, annyian voltunk, de nagyon jó volt, csak úgy forrt a víz körülöttünk. Kicsit talán túl hangosak is voltunk, de hát ez van, ha összejön a család. :-)

Az úszás után Abigél már a kocsiban elaludt, Adél pedig Lucával egy szobában, mint az ovisok, már 12-kor aludtak. Na jó, Adél, mert ő már hozzá van szokva a közös alváshoz, Lucó inkább csak nézte, ahogy Adél alszik. :) Az idő sajnos nem kedvezett a sétának és a Wekerle napoknak, ezért inkább alvás után átvittük Adélt és Lucát az Europarkba, mert kézműves foglalkozások voltak.

Azt hittem, hogy Adélt nem fogja annyira lekötni a dolog, mint Lucát, de pont fordítva történt. Adél szépen leült és először csörgőt készítettünk együtt karton hengerből, amit ő ragaszthatott és ő szórta bele a kukoricát, majd pár asztallal arrébb madárijesztőt is készítettünk együtt. Itt már kezdett a türelme alább hagyni, mert Lucát leste, aki a nemalvása miatt túlpörögve rohangált fel és alá körülöttünk. De a végén nagyon elégedett volt Adél, hogy milyen szépeket készített. (ide sajnos elfelejtettünk fényképezőt vinni, így erről nincsenek fotóink)

Utána még kicsit játszottak, majd este későn érkeztünk haza. A garázsból felfelé menet, a lépcsőházban felfedeztünk egy pórul járt békát. Adél egyből meg akarta fogni, de rábeszéltem, hogy egy üvegben vigyük ki a kertbe. Így az estét egy békamentő akcióval és egy hatalmas közös pancsolással zártuk.