Tegnap múlt Abi fél éves. Szinte észre sem vettem ezt a fél évet, úgy elröppent. Mivel Abigél elég jó gyerek, ezért nem igazán követelte ki a vele való foglalkozást (ezidáig), így hát ha valaki megkérdezi tőlem, hogy mit csinált Abi az elmúlt fél évben...hát erősen el kell gondolkodnom, hogy azokban a kósza pillanatokban, amikor néha néha ránéztem két játszás között a nagytesóval, akkor vajon miket is csinált. Nőtt, fejlődött, huncutabb lett és egyre édesebb. Ezt határozottan állíthatom.
Ma jártunk a védőnőnél, így egészen frissek az adatok, tehát:
5810 gr (hát a súlyát nem duplázta meg, a védőnő nem is merte a lapra ráírni a BMI- testtömegindexét a gyereknek, csak annyit, hogy jól fejlett gyerek, bár a testtömegindexe nem ezt mutatja)
65 cm (bár én 67-nek láttam, de ezen nem fogunk összeveszni)
fogak száma zéró.
Abigél már rájött, hogy egymás utáni pörgéssorozattal elérhet bármit, így mostanában már a szőnyegre is kirakjuk őt, ezzel is ösztönözve a világ felfedezésére, és a négykézláb való elindulásra. Abi pont azt csinálja, amit annó a nővére, a dohányzó asztal felé veszi az irányt (simán körbeforog), és próbálja a kis kosárkák tartalmát kipakolni. Amúgy még jól elvan a járókában, eljátszogat, de már nagyon magasra feltolja a mellkasát (őrült laza a háta és amúgy mindene is, simán szétnyitja a lábait angolspárgába - balettosnak jó is lesz ezzel a súllyal), és sokszor a popiját is az égnek mereszti.
A lábacskáit imádja még mindig a szájába venni, főleg evés közben, így az összes harisnyájának a lába répa és sütőtökszínű, mert ráadásul ezek kimoshatatlanok.
Abigél már kap gyümölcsöt tízóraira, ezt általában Adéllal egy tálkából falatozzák, és alig marad szegény Abinak. Lehet, hogy ezért nem hízik ez a gyerek??? :-))
Ebédre főzeléket eszik, sütőtököt, csirkés répát, krumpli-cukkini párosítást. Ezekért annyira nincs oda, de hát nem csak gyümölcsből áll a világ. Érdekes, a főzelékért nem megy a harc a tesóval, valahogy ezért nem küzd annyira Adél sem.
Délután általában tejpépet kap, ebből sem sok szokott maradni Abinak, mert Adél is imádja.
Délután általában tejpépet kap, ebből sem sok szokott maradni Abinak, mert Adél is imádja.
Vacsorára pedig próbáljuk a 160 ml tápszert belétuszakolni, de általában 100 ml-nél elalszik, és nem hajlandó többet enni. Ezért aztán éjszaka persze egyszer még felébred enni. Bár mostanában, ha sikerül este megetetni, előfordul, hogy reggel 6-ig nem ébred fel.
Amit nagyon díjazok, az a humora. Általában az ágyába szoktam tenni, ha a számítógépen akarok valamit megnézni, így mellettem van és rálátok. Ilyenkor kukucsosat játszik velem, és akkorákat tud rajta nevetni. Már direkt huncutkodik velünk. Adél pedig egyszerűen az Isten, ő nem tud olyat tenni, amitől Abi ne olvadozna, és ne mosolyogna rá mint egy vadalma. Nagyon szereti őt, és Adél is sokat foglalkozik vele. Bár néha túl durván is, ide-oda gurítgatja, próbálja felemelni majd a magasból visszaejti...na ezek akkor történnek, amikor éppen nem nézek oda, de Abi még ezeken is mosolyog. Így még nehezebb neki elmagyaráznom, hogy ne csinálja ezeket a húgával, mert egyből mondja, hogy "de anya, Abi mosolyog rajta".
A minap reggel az ágyunkban gyülekeztünk, és Adél így szólt: "arrébb megyek, hogy elférjen a kispunis Abigél". :-)
Abi új szokása, hogy bekapja az alsó ajkát és "ümmög". Ezt Adél pontosan ugyanígy csinálta, annyira hasonlítanak egymásra, hogy hihetetlen.
Persze a következő fél év sokkal aktívabb lesz, most fog rohamszerűen megugrani a fejlődése, de nem siettetjük, élvezzük a kisbabás korszak minden percét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése