Gyereksziget

Vasárnap délelőtt elmentünk bringázni a lányokkal, ami nem sikerült túl jól, mert ugye ők hátul ültek a bicajunkon, és azt játszották, hogy amikor egymás mellé értünk, akkor megfogták egymás kezét. Nos az egyik ilyenből egy óriásit tanyáltunk Abival, mert elhúztak engem. Abiról lerepült az a sz...r bukósisak (muszáj vennünk egy jobbat), és ugyan az ülésből nem esett ki, de beütötte picit a fejét, és lehorzsolta az alkarját. Úgy sírt szegény, és aztán Adél is rákezdett, mert ő megijedt. Mondta is utána, hogy "nagyon kétségbeestem, ezért sírtam", és hogy "még jó, hogy nem én estem el". :)

A nagy izgalmak után ebédeltünk, és aludtunk egy jót, majd délután kimentünk a Hajógyári szigetre, mivel elkezdődtek a Gyerekszigetes hétvégék. Ingyenes gyerekprogramok vannak 5-6 hétig minden hétvégén. Sajnos elég későn érkeztünk, mert sokáig aludtak a lányok, de azért egy-két dolgot kipróbáltak. Ott voltak Hangáék, és Gergőék is Zsófival, Erikkel és a kis pici Vincével. Utána még felmentünk Hangiékhoz, ahonnan 8-kor indultunk haza, jó későn volt megint ágybamenetel.

 Fogják egymás kezét.

 Itt is. ♥

 cukik!

 Erik

 Hanga pókozik.

 Vince

 Könyöke alatt még a délelőtti sérülés.

Ovis kirándulás

Gyereknapi ovis kiránduláson is voltunk két hete, a Margitszigetre mentünk, és szerencsére tudtunk kirándulni, ugyanis eléggé esős napok voltak éppen akkor, és a B verzió a Mezőgazdasági Múzeum lett volna...de így legalább a szabadban tudtak rohangálni a gyerekek. Ott találkoztunk a zenélő szőkőkútnál mindenkivel, először az állatokhoz mentünk, ahol elég sok időt eltölttünk, mert minden gyerek megetette a lovakat, és még lovagolni is akartak egy kört. Persze Adél és Abi sem hagyhatták ki. :)
Nekem nagyon fárasztó volt, mert egyedül mentem a két gyerekkel, és Abigél konkrétan 3 órán keresztül kellett a kezemben cipelnem. Nem tudom mikor fogja ezt a kellemetlen szokását elhagyni, hogy a lábán nem hajlandó közlekedni. :(
Az állatsimogatás után kimentünk a nagyrétre, ahol családi, közös játékok, mókázás volt. Sajnos Abi kezdett nagyon fáradni, ekkor már 1 óra volt, és mivel az ég is elkezdett dörögni, szedtük a sátorfánkat, és gyors iramban, nyakamban Abival, magam után húzva Adélt próbáltunk a sziget közepéről a Pesti rakparton álló autónkig eljutni megázás nélkül. Egész jól sikerült, de én délután már mozdulni sem bírtam a fáradtságtól. Képeket sajnos nem tudtam készíteni, csak a telefonommal, túl sok lett volna a két gyerek mellé még a fényképező is.

Gyereknap

Az idei gyereknapot Vászolyon töltöttük, és mivel Balázs és Ádám is ott voltak (mert Bogiék Párizsba utaztak kettesben), ezért mind a négy gyereket elvittük a Veszprémi Állatkertbe. Nem mondom, hogy nem melós négy gyerekre egyszerre figyelni, rendesen elfáradtunk a végére, de azért szuper napunk volt. Szerencsére nagyon szép időnk volt, kicsit talán túl meleg is, de legalább nem esett. Hatalamas tömeg volt, rajtunk kívül még jó páran gondolták, hogy ezt a programot választják. Abigél szokás szerint nem sokat ment a lábán, főleg cipelnünk kellett, de ha sétált, akkor Ádámmal kézen fogva. Nagy haverok lettek...ez Adélnak nem is tetszett annyira, sokat durcizott. Minden gyerek kapott egy zacskó zoo csemegét, és etették a kecskéket, lámákat. 14 órára ígérték, hogy lesz Alma zenekar koncert, ezt már nagyon vártuk. A gyerekek kissé már fáradtak, de aztán a koncertet nagyon élvezték, mi is! Szuper hangulatot tudnak teremteni, Adél az apja nyakából csápolt, én meg Abival járkáltam állandóan pisilni. Mióta szobatiszta, elég melósak ezek a kiruccanások, állandóan készenlétben kell lennünk, nehogy baleset legyen. :) Kaptak még reggel pár játékot is, köztük a hőn áhított aqua beads gyöngyös játékot, és a minimaxon látott fagylaltkészítő poharakat, aminek a zenéjét és szövegét Adus már kívülről tudja. :)

 Míg a pipacsokat fotóztam az út másik oldalán, megkértem Adélt, hogy vigyázzon Abira. Komolyan
vette a feladatát, ahogy mindig is. :)

Anyák napja

Szokás szerint Adél megint az anyák napi műsor előtt betegedett le, 3 hétig, így sokat gondolkodtam rajta, hogy menjünk-e rá, mennyire fogja őt zavarni, hogy nem tud minden dalt, verset. De az ünnepség előtt még két napot tudott menni oviba, és mivel nagyon izgatott volt, ezért mentünk. Jött Mamóka is, Árpika is, Abi is. Iszonyú édesek voltak, nagyon meghatódtam a kis műsor láttán. Jó sok dalt, verset tanultak, és volt olyan is, hogy csak 2-3-an álltak ki, úgy énekeltek. Adél szokás szerint nagyon fegyelmezetten viselkedett, mindig komolyan veszi az ilyen eseményeket. A végén átadták a saját kezükkel készített kis ajándékaikat, amiket azóta is a komódon őrzünk.

 A kishugicák először tesztelték a helyeket! :)

 Kriszti néni

 "Kicsi vagyok, nagyot mondok, Anyukám, most hozzád szólok. Kezedbe virágot teszek, ígérem
mindig jó gyerek leszek!" - ezt szavalták hárman.