November 1-jén gyönyörű napra ébredtünk, gondoltuk ki kellene használni ezt a remek időt, ezért kitaláltam, hogy menjünk el Visegrádra. Abi odafelé elaludt a kocsiban, ezért mikor megérkeztünk még hagytuk őt kicsit alcsizni, én meg Adél addig faleveleket gyűjtöttünk, ezt nagyon szereti Adus.
Majd négyesben nekivágtunk a várnak, Abit persze végig cipelni kellett (kivéve a lépcsőn, azt végignyomta egyedül), nagy lustaság, a lábain nem igazán hajlandó jönni. Amikor elfáradtunk kicsit megpihentünk, majd mentünk tovább. Zárásként elsétáltunk a bobpályához (Abit cipelve, néha Adélt is jó messzi volt), és kétszer is lecsúsztunk. A lányok imádták, alig bírták abbahagyni. A végén pedig belakmároztunk (ettünk finom hot-dogot, majd fahéjas mandulát és végül egy kis kürtőskaláccsal zártunk), majd elindultunk hazafelé. Nagyon jó kis nap volt.
egy kis pihi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése