Pitypang óvoda

Adél hétfőn elkezdte a nagy ovit, azaz a Gazdagréti Pitypang Óvoda, Delfin csoportjának kisovisa lett. Azért csak hétfőn, mert előtte lévő héten sikerült meghűlnie (a 38 fokban), így az első két napot otthon töltöttük. Ugyan Adus az alma csoportba lett felvéve, de még pénteken bementünk az óvódavezetőhöz, hogy megkérdezzük nincs-e hely még a delfin csoportban, mert Adél barátnőjét (akivel a Gézengúz oviba együtt jártak) ide vették fel. Mázlinkra még pont egy szabad hely volt, így simán átrakták Adust. Bekísértek minket a csoportszobába, bemutatták az óvónéniket, Zsanett nénit már ismertük (ő eredetileg alma csoportos óvónéni volt, de átkerült ide), és Kriszi nénit. Adél simán bement, és választottunk egy jelet. Mivel öko óvoda, ezért nem a hagyományos jelek vannak, hanem pl. vízesés, gleccser, hegy, tó és ehhez hasonlók, így mindenki döbbenten kérdez vissza, amikor Adél elújságolja, hogy neki "harmat" a jele.

Hétfőn reggel nagyon nagy izgalommal indultunk, anyukám átjött vigyázni Abigélre, így ebédig ott tudtam maradni Adussal. Már megbeszéltük reggel, hogy ott is fog aludni, így is lett, ebéd után elbúcsúztunk egymástól, és délután 4-re mentem érte. Ők éppen az udvaron voltak, és nagyon megörült nekünk, de mint kiderült aludni nem akart, csak nyitott szemmel pihent. Nem lepődtem meg rajta, mondtam is Zsanett néninek, hogy szerintem nem fog tudni elaludni a sok újdonság miatt, de pár nap és fog ő aludni ott bent is.
Az első délelőttön Adél csak megfigyelt, még nem találta a helyét, az udvaron is csak lézengett, a haját csavargatta (zavarban volt), de ez teljesen normális. Furcsa neki, hogy ilyen sok szabály van (sok közülük számomra is értelmetlen, de el kell fogadnom, hogy ezek a gyerekek biztonságát szolgálják), ezek a kis oviban nem voltak.

Kedden reggel is még kb. 10 percet bementünk Abigéllel hozzá a csoportszobába, de utána már ott is hagytuk őt. Aludni nem akart megint, de állítólag szépen csendben elvolt. Kedd estére már azért elég fáradt volt, mert hétfőn már úszni is voltunk újra, napközben ugye nem aludt, és reggelente fél 8-kor úgy kell őt felébresztenem, mert aludna még. Bezzeg hétvégén megint 6-kor fog kukorékolni fogadjunk...

Szerdán reggel egy kicsit nehezebben engedett el, sírás most sem volt, csak annyit kért, hogy még maradjunk. De mivel Abigél is beteg lett, ezért nem akartam a többi gyereket megfertőzni, és kis huzavona után elindultunk haza. Reggel megígértettem Adussal, hogy ma már fog aludni, és szóltam Zsanett néninek is, hogy nyugodtan szóljon rá határozottabban Adélra, hogy tessék aludni, mert megígérted Anyának. És lám, szerdán már aludt is a nagylányom! :)

Csütörtökön már nem engedték, hogy a csoportszobába bemenjek vele, a folyosón kellett elbúcsúzni, ennek sem Adél, sem Abigél nem örült. Abi ment volna be játszani, és visított, hogy miért nem engedem be, Adél pedig azért volt szomorú, hogy mennünk kell. Mondtam neki, hogy sajnos ez Abinak kínzás, őt nem tudom az előtérben lekötni, hogy ott várakozzunk. Szerencsére Zsófi már bent volt, és rávettem Adélt, hogy menjen vele játszani. Csütörtökön is aludt szépen, délután csak későn tudtam menni érte, mert Abigél későn ébredt, már csak 5-en voltak az udvaron, de úgy örült nekünk, és este már azt mondta, hogy nagyon jó az oviban.

Ma az apája vitte be reggel, és simán beszaladt játszani, úgy kellett kihívni, hogy adjon legalább puszit neki.

Már most sok mindent tanult, felteszi a kezét, ha kér valamit, combra tett kézzel várják a evést, szépen öltözik egyedül, fogat mos egyedül, és még mi minden szuper dolgokat fog ott tanulni. Hajrá ovis brigád, hajrá Delfin csoport! :) Képek egyelőre nincsenek, de hamarosan jövök azokkal is.