Ada duma

Annyira bánom, hogy Adél mindig akkor süti el a poénjait, amikor nincs nálam papír...a memóriám meg már nem a régi. Minél jobban szeretném megjegyezni, annál tutibb, hogy soha többé nem jut az eszembe. Na mindegy, azért pár dumát sikerült leírnom, egy-kettő még régebbi, csak vártam, hogy még pár összegyűljön.

Sparban árult dzsungeles kártyákat ragasztgattuk az albumba, és szortíroztuk őket: "Ez a kártya már megvan Anya, bízz bennem."

Késő estig ébren maradt, kivételesen, mert BL döntőt néztünk, és őt is nagyon érdekelte. Egyszer csak ásított egyet, és azon nyomban közölte velünk: "ásítottam, de ez nem azt jelenti, hogy álmos vagyok, csak egy kicsit fáradt" (félt, hogy akkor aludni küldjük, ha álmost :) )

"Mamóka, Te már készülsz a menyországba?"

Síneket épített a vonatjához: "nem baj, azt is elveheti a hugi, bátor vagyok, majd elkérem tőle." Majd kicsit később: "még egy kört mennünk kell, mert zakatol benne a sín" (nem tudom ezzel mit akart mondani :) )

Apa kérdezte Adéltól, hogy este legyen diavetítés? "Hát persze, kívánom, igen."

Úszás bemutató

Már el is telt egy hónap a sparis úszásból, így bemutató órán vehettünk részt hétfőn. Nagyon büszkék voltunk Adélra, gyönyörűen csinálta a feladatokat, szépen odafigyelt. Persze közben be nem állt a szája, folyamatosan kommentált valamit, de hát erről nem tehet, valamit muszáj volt örökölnie az anyjától is. :)) Árpikámmal azon röhögtünk, hogy Adél csak úgy virított a vízben, nem volt nehéz megtalálni a többiek között, annyira barna. Szépen egyedül deszkázott háton, nem kellett rászólni a Móni néninek, hogy induljon már, kis szuszogás után már fogta is a deszkáját, és útnak indult a következő hosszra. A végén azt gyakorolta, hogy nyitott szemmel lemegy a víz alá. Ebben persze nem a víz alá merülés a nagy kunszt az ő esetében, aki amúgy egy búvár, hanem az, hogy ezidáig mindig szemüvegben úszott, és itt bizony nem szabad használni. Így újra kell tanulni a merülést, szemüveg nélkül. Szerdán volt az utolsó úszás a nyári szünet előtt, és a szülők is bemehettek a vízbe, így én Abiccal együtt csináltam a feladatokat, amiket Adél is csinált. Mindenki nagyon élvezte, vicces volt. Szeptemberben 5-én kezdődik újra az úszás, addig pihizünk.

 Abigélt imádja Móni néni :)

 Apa és Abi drukkolnak

 Nagyon koncentrál a csaj! :)

 Anyumék szerint mintha csak engem látnának 26 évvel ezelőtt.

 Kicsit Abi is készülődött a vízbe.

Abigél 15 hónapos oltása

Végre sikerült egy oltást időben megkapni Abicnak, kivételesen nem volt beteg. Persze másik kettővel már jócskán el vagyunk maradva, de elméletileg augusztusban bepótoljuk azokat is. Nos nagyon meglepődtünk a dokinővel együtt, ugyanis Abi 7960 gr (mellesleg zárójelben hozzáteszem, hogy a váróban még gyorsan megetettem :) ). A hossza pedig 76 cm. Tehát egész szépen hozott a súlyán, amúgy jól is eszik mostanában. Mondta is a háziorvos, hogy nagyon szép, formás gyerek. Az oltáson Abigél nemhogy kiakadt volna, még nézte is, és majd hogy nem még röhögött is rajta egyet. Na persze ez nem volt durva, mert csak bőr alá kapta a karján, és nem a combjába bele az izomba.

Abinak pár hete kijött egyszerre mind a négy négyes foga (azt hiszem, mert a kettesek után nagy szünet van, és aztán tűntek fel ezek), amit amúgy egészen jól átvészelt, csak az ujját rágta folyton.

Napközben olyan jókat alszik, 3-3,5 órákat, este pedig 8-kor már húzza a lóbőrt egészen reggel 7-ig. Egy szavunk sem lehet rá.

A beszédfejlődést inkább hagyjuk, nem éppen a kedvenc témám. :) Főleg Adél után, szörnyű ez a makogás, tényleg mint egy kis maki majom úgy tud makogni, ha szeretne valamit. Egyetlen szava, és következetesen használja, hogy baba (Adélra), amit persze Adél utál. :)

A mozgása viszont szuper, nagyon erős, bárhova felhúzza magát, miután angolspárgában feldobja előre az egyik lábát, ügyesen szalad, szépen úszik, megold bármilyen feladatot, ami az útjába kerül.

Legutóbb, amikor Vászolyon voltunk nagy sztori volt. Rózsimamáék fogtak egy szép kis pontyot, amit Adél szépen odacipelt a házhoz (Apa megtanította neki, hogy a kopoltyúja alatt kell fogni, és úgy csinálta, nagyon bátran). Abigél óriás terpeszben (mint a szumósok, imád így menni) oda battyogott a halhoz, majd fogta magát, és egy férfias köpéssel megtisztelte a jószágot, majd tovább állt. Rendes, nagy köpés volt, amilyet még egy felnőtt ember is megirigyelne. Vászolyi Papa azóta is ezen röhög. Én mondtam, hogy mind közül ez lesz a legzsiványabb unoka. Olyan, mintha 3 fiú veszett volna el benne.

Adél és Luca Szegeden

Mamókáék azt a könnyelmű kijelentést tették még két hónappal ezelőtt, hogy a két nagyobbik unokájukat elvinnék magukkal Szegedre (a Hungest Hotel Forrásba, amit egyébként csak ajánlani tudok mindenkinek) pár napra. Így is lett. Szombaton indultak, és kedden mentem Abigéllel Adélért. Lucát már hétfőn elhozták Kittáék, Adus még ráhúzott egy napot. Természetesen szuper jól érezték magukat a lányok, az esetek legnagyobb részében szót is fogadtak, szépen aludtak, ettek, és folyamatosan a vízben búvárkodtak. :) Amikor kedden lementünk értük én alig hittem a szememnek. Adél tényeleg csak levegőt venni jött fel a víz alól, egyébként csak a kis popiját lehetett látni. Olyan szép barna lett, hogy öröm ránézni, nagyon jól áll neki. Semmi problémája nem volt vele, hogy nem voltunk vele, minden este MSN-en (webkamerával) beszélgettünk és látszott, hogy nagyon jól érzi magát. Papóka és Mamóka pedig nagyon örültek az unokáknak, csak azt sajnálták, hogy már ilyen hamar el is vittük őket haza. Persze volt egy-két aranyos sztori, pl. a lányok összenyalták és köpködték a szobában a tükrőt. Mamóka mondta is nekik, hogy nagy butaság volt, ezt el ne mondják a takarító néninek. Az én lányomnak az első dolga volt a velük szembe jövő takarítónak elujságolni, hogy milyen rosszcsontok voltak. :) Aztán a strandon jött velük szembe egy nagyhasú bácsi, és Lucával jó hangosan kitárgyalták mekkora nagy hasa van a bácsinak. :)

Adél ma megjegyezte, hogy Gyulára is megy Mamókáékkal, ők ugyanis Szeged után még Gyulára is mennek egy hetet. Íme egy-két aranyos fotó.

Így aludtak a strandon napközben :)

Ma egyébként Adél meg is lett dicsérve nagyon az úszáson, hogy ügyes volt, egyedül deszkázott a fal mellett végig, és úszógumi nélkül beugrott a vízbe aztán odaúszott Móni nénihez. (ezt mondjuk régóta tudja, de a Spariban ezek szerint most mutatta meg először)