Ada duma

A búgócsigáján indián gyerekek vannak, és az egyiket egy oszlophoz kötözik a többiek. "Nézd Anya, megkeresztelték." - nem, az meg van kötözve. "Bánatos." (szomorú)

Palacsintát készítettünk és Adél töltötte meg őket. "Nevezhetjük csokinak is, de az a szép válasz, hogy nutella."

Abigél állapotáról érdeklődtek telefonon Mamáék, és Adél beszámolt róla: "Abigél hörcsög." (szörcsög) :)

Apa elment sportolni: "Jót tesz az izmainak. Én ilyen erős vagyok. Apa meg nagyobban."

Mostanában sokat lapozgatja a könyveit és mesél nekünk: "Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Piroska és a farkas ebben az életben."

Az autóban: "Apa, bekötötted magad? Úgy látom nem." :)

WC-zni mentek az Apjával: "Apa menjél ki, úgy jöbben jön."

Rajzolgatott egy lapra: "Látod, egy háromszéklábat rajzoltam." (egyszervolt.hu-n van egy ének, ami a háromszéklábról szól :) )

Abigél sírt. "Biztos éhes." - nem, meg akartam etetni, de sírva fakadt. "Zokon vette?"

Rajzolni készültünk a kisasztalánál: "Anya, hozz magadnak egy sámlit, mit szólsz?"

Játszás közben: "Na, ezt gyorsan kivégeztem. Így ni, és már kezdődhet is a lakoma."

WC-n: "Apa, csukd be az ajtót, mindjárt jön a kaka, arra várakozom."

Ebédeltünk, Abi a gyerekszobában játszott és odanézett Adél, majd így szólt: "Hugikám, akkor mi a helyzet? Mit művészkedsz?"

Amikor hazaérünk mindig mondom Adélnak, hogy Anya megy előre az ajtónál, mert ki kell kapcsolnom a riasztót. "Anna, Peti és Gergő nem fogadtak szót és berohantak a lakásba, pedig Anya még nem kapcsolta ki a riasztót." (Az Anna, Peti és Gergő mesében az Én leszek az első című mesében rohannak be a gyerekek az ajtón.)

Abit visszaemelte a parkettáról a szőnyegre. Köszi drágám. -mondtam. "Szivi Anya. Ide kérem a kisasszonyt. Nem tudsz arra fordulni cicám. Odaadom ezt a játékot, imádod ezt. Simogassalak? Kinyitom neked ezt a könyvet, ezt akarod? Hol is tarottunk?" - ezt mind Abigélnek mondta.

Mindig emelgeti a hugit és meg nem szeretem, és szólok, hogy ne emelgesse, mert sérvet kap: "Csak gyorsan átemelem Abit. De szerencsére nem kaptam sérvet."

Ádikával beszélt telefonon: "Én még kicsit beteg vagyok. Te nagyon? És kifújod rendesen az orrod? Egyedül? Én meg most vettem be a Nojmafojt."

Fürdéskor a haját is mostuk és a fülei is vízben voltak, míg áztattuk a haját. Erre megszólalt nekem: "Nem hangom a hallod." :)

Újra mesekönyv lapozgatás közben: "Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hőscincér, úgy hívták, hogy szarvasbogár."

Abigélt pelenkáztam és rászóltam, mert állandóan átfordul a hasára. A másik szóbából megszólalt Adus: "Már hihetetlen ez a csaj."

Abi nézett Adélra nagy szemekkel: "Úgy csodálkozik, hgoy még a szeme is elkonyult." - az mit jelent? "Hát, hogy nono-zik."

Újra a Normafánál

Szombaton kicsit kimentünk sétálni a Normafához, és bár csupa sár volt, ráadásul a rossz hírt is ott kaptuk, Adél jól érezte magát, és tulajdonképpen ez a lényeg. Ebédre már haza is értünk, és hoztunk haza megint finom réteseket.

Abi elaludt odafelé...kicsit bebólintott. :)

Csaj hamburger!

Adél síel

Adust beirattuk síelni a Fogarasi síoviba, hetente egyszer járunk, és nagyon ügyes. Persze még pici hozzá, de a lényeg, hogy márciusra, amikor megyünk Ausztriába, már legyen némi fogalma a síelésről és ne ott kezdjünk ismerkedni a bakanccsal és a síléccel. Sajnos a 4 hete tartó folyamatos betegsége miatt egy-egy alkalom már kimaradt (és persze óvodában sem voltunk egy hónapja :( ), de azért nem adjuk fel, viszem őt kitartóan. Egész ügyesen lépeget felfelé a dombra, és már többször sikerült úgy lecsúsznia, hogy nem esett el, és fogta a térdét. Persze a dumálás, bratyizás most is jobban megy, mint a síelés. :)

Íme néhány fotó róla.

Közben persze osztja a többi gyereket: "Ne veszekedjetek!"

Abi a fóka

Abigél kb. két hete elkezdett kúszni. Igazán sajátos módszert talált ki, úgy megy, mint a fókák. Mivel elég laza a háta (is), ezért jó magasra felnyomja magát a karjaival, szinte függőlegesig, aztán húzza maga után a lábait (teljesen nyújtva). Nagyon mókás, de napról napra egyre gyorsabb és hosszabb távokat tesz meg. Emlékszem annó Adél kommandós módszerrel haladt, ő az alkarján kúszott és kicsit használta hozzá a lábait is.

Kb. 5 napja pedig a kedvenc játék a merőkanalam. Hihetetlen, hogy mennyire leköti őt, még mindig. Olcsó gyerek!! :)

Búcsúzunk Tőled

2010. november 20-án, 11 óra 30 perckor Zoli - édesanyám öccse - hosszú küzdelem és fájdalom után 54 évesen örökre itt hagyott bennünket. Élete utolsó estéjén még vele lehettem, utolsó mondatát sosem felejtem: "Rég nem volt ilyen szép napom!"

Emléked örökké él szívünkben! Nyugodj békében Zoli, már szüleid kezét foghadot!

„Jézus mondja: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.”

János evangéliuma 11. rész 25-26. vers

Ha emlegettek köztetek leszek

De fáj ha látom könnyetek

Ha rám gondoltok mosolyogjatok

Mert én már Istennél vagyok

Jó tesók

Eddig úgy tűnik, hogy csípik egymást (lekopogom), de azért Adus rendszeresen teszteli Abicka tűrőképességét. Ő pedig gyorsan felmérte, hogy a testalkatával nem tud szembeszálni, így az eszét használja, és ha Adus közeledik, már akkor elkezd nyávogni. :))) Úgyhogy résen van mindkettő bige. Remélem mindig legalább ennyire fogják szeretni egymást.

Márton napi vígasságok

Az Europarkban Márton nap alkalmából a gyerekeknek kézműves foglalkozásokat és Bogyó és Babóca vetítést szerveztek. Ott volt a helyünk! :) Aduskám (kis segítséggel) töklámpást és egy sündisznót (őszi termésből) készített. A vetítés elején kicsit megijedt, mert nagyon hangosan kapcsolódott be, pityergett egy percig, majd magát megnyugtatva (mert, hogy én a tömegtől nem fértem hozzá, és a babakocsival arrébb kellett várakoznom) nézte ügyesen a sok gyerek között a meséket. Míg vártak a mesére rá is szólt a többiekre: "Tessék csendben maradni, mert nem halljuk majd a mesét!". :) - a kis örmester.

Otthon büszkén mutatta a kreatív tárgyait, hogy lefotózhassam. :)

Egy őszi nap Vászolyon

Múlt hét szombaton, kapva kaptunk a szép őszi időjáráson és leutaztunk Vászolyra, mert Papáék is pont ott töltötték a 7végét. Adusnak nagy mázlija volt, mert ahogy megérkeztünk pont volt egy szabad póni is és elmehetett lovagolni. Nagy volt az öröm. Mivel elég váratlanul érkeztünk, ezért Mama nem készült ebéddel, de nem volt ebből gond, elmentünk a Ferenc pincészetbe és ott ebédeltünk. Adus ott is egyből rátalált a kisbarátaira, vadidegen gyerekekkel nekiállt bújócskázni, rá sem kellett néznünk. Nagyon könnyen barátkozik szerencsére. Utána még leugrottunk a kikötőbe, ahol Mamáék pecáztak, fél órát sétált Apa Adéllal, Abigél addig aludt a kocsiban, és aztán elindultunk Budapest felé. Az autópályán aztán nagy meglepetés ért minket, sajnos pont előttünk borult fel egy autó, én hívtam ki hozzájuk a mentőket, de szerencsére nem volt komoly, simán kiszáltak az autóból. Erre persze a gyerekek is felébredtek, onnantól kicsit nyűgösebben telt az út hazáig. De jó kis nap volt ez is.

Süsün lovagolt

Vilmos puszi :)
Ad hoc barátok

Kós Károly téri hintázás

Ezt a csodás pár napot kihasználva sok időt töltöttünk Wekerlén a vadiúj játszótéren. Abigél végre hintázhatott, Adél pedig már profin hajtja magát, mint a nagylányok. Olyan jó volt, mindannyian nagyon élveztük. Reméljük lesz még ilyen szép, őszi, meleg nap és akkor rohanunk megint Wekerlére.

Adél és Abi játszik

Mostanában egyre többször visszük be magunkhoz Abit a gyerekszobába, hogy ő is közöttünk tudjon játszani. Sokkal élvezetesebb így minden, ha ott van a két csajszi. Adél persze rögtön elveszi azt a játékot, amit Abigélnek rakok ki, de aztán gyorsan ráun és Abié a lepattanó. A minap pedig még mesét is olvasott Aduskám a kishugának, tündériek voltak. Íme a képek:

Együtt póniznak. :)
Abi új, Adus a régi sapijában:
Adus csini új ruhájában pózol

Mamókáéknál aludtunk

...mert Apa elment horgászni, meg Latorba segíteni Papáéknak, így pénteken és szombaton is Mamókáéknál voltunk. Aludni nem sokat sikerült, mert Adél velem aludt egy ágyban, Abi meg hajnal 5-kor megéhezett, de azért nagyon jó kis "buli"volt. Ez a képeken is látszik:

Mindannapjaink képekben

Pancsolás...

Hármashatárhegy

Abit megölelgette Adus.

Közös fűnyírás.

Abi is élvezi a dögönyözést. :))

Ébredés utáni tejivás, és mesenézés.

Abi így fordul át a hasáról a hátára, mintha kitörne a karja, de neki nem fáj. Gumiember! :)

Mostanában már Abigél is pakolászik.

Közösen lovagolják Apát.

Így szeretik egymást.