Elég feszített napjaink vannak, mióta beindult az ovi, hiszen heti kétszer angolra járunk a lányokkal (bizony, már Abi is, és imádják), kétszer úszni visszük Adélt a SportMax-ba és tegnap életében először elment RSG órára, hogy megnézze, tetszik-e neki. Az egyik ovistársa, Réka jár oda, és ez már pont elegendő volt, hogy kedvet kapjon. Én persze már régóta figyelem Adus mozdulatait (nem hiába a szinkronúszú múlt), és láttam rajta, hogy nagyon szép spicce van, szép kardlába (ívesen hajlik a térdénél a lába, ha nyújtva van) és szép tartása is van. Az órán profin csinált mindent, egyik ámulatból estem a másikba, az oktatóval együtt. Láttam, hogy nagyon élvezi, jó volt ránézni a mozdulataira, mintha már hetek óta ezt csinálta volna. Az oktató oda is jött a végén, hogy iszonyú ügyes Adél, és nem akarjuk-e, hogy versenyezzen is?! Mondtam, hogy egyelőre megmaradunk a hobbi szintnél, meglátjuk meddig tart a kitartás. Én annak is örülök, ha csak szimplán jól érzi itt magát, közben mozog, és szép tartása lesz, hiszen nagyon nőies, kecses mozdulatokat, egyenes tartást tanulnak itt. Íme egy szép mozdulat az óráról, ő emelte a legmagasabbra a lábát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése